Ha a v�zb�l nagy t�megben g�zok �ramolnak ki, akkor lecs�kken a v�z felsz�ni r�teg�nek s�r�s�ge, �s a haj� - mivel a s�r�s�ge v�ltozatlan - m�lyebbre mer�l a kisebb s�r�s�g� k�zegben. �gy v�z al� ker�lhet.

Tapasztalati t�ny ugyan nem t�masztja al�, hogy a tenger felsz�n�n �t valaha is nagy mennyis�g� g�z t�vozott volna, ez azonban nem z�rja ki egy�rtelm�en a g�zki�raml�s lehet�s�g�t, esetleg csup�n az �ce�nokr�l szerzett eddigi ismeretek hi�nyoss�g�ra utal.

A rep�l�g�p minden hajt�m�v�nek egyidej� le�ll�s�t az is okozhatja, ha a leveg� oxing�ntartalma olyan m�rt�kben cs�kken, hogy a hajt�m�vek �zem�t lehet�v� tev� gyors �g�s nem tud folytat�dni. Nem t�masztja al� tapasztalati t�ny, hogy ilyen ok k�vetkezt�ben valaha is rep�l�g�p zuhant volna le. Pontosabban fogalmazva ilyen ok k�vetkezt�ben esetleg t�rt�nhetett m�r balaset, de hogy ennek oxig�nhi�ny volt az oka, err�l nincs tudom�sunk. Elvileg teh�t az �ce�n feletti rep�l�skor az oxig�nhi�ny a rep�l�g�pek hajt�m�veinek le�ll�s�t �s ezzel a katasztr�f�jukat is okozhatja.

Hogyan v�ltozhat meg a tenger felsz�n�n l�v� leveg� �sszet�tele oly m�rt�kben, hogy a rep�l�g�pek hajt�m�vei le�lljanak? A legval�sz�n�bben �gy, ha a tengerv�zb�l nagy t�megben g�zok l�pnek ki �s a tenger felsz�n�n, viszonylag nagy magass�gig m�dos�tj�k a leveg� �sszet�tel�t, cs�kkentik oxig�ntartalm�t.