A szakirodalom a sz�banforg� r�gi�nak t�bb v�ltozat�t ismeri; a k�l�nb�z� t�rk�peken v�ltakoz� egyenesek k�tnek �ssze m�s-m�s koordin�t�j� pontokat, de nagyj�b�l ugyanarra a ter�letre vonatkoznak. Mai posztunkban a legelterjedtebb (legn�pszer�bb) v�lem�ny szerinti Bermuda-h�romsz�get vessz�k alapul, melynek cs�csai Puerto Ric�t, a Bermuda-szigetcsoportot �s a floridai Miamit �rintik; na nem mintha az elm�letek szempontj�b�l ennek k�l�n�sebb jelent�s�ge lenne.

Mindaddig, am�g Kolumbusz Krist�f nem tette meg azt a sz�vess�get a spanyol koron�nak (majd k�s�bb valamennyi�nknek), hogy �thaj�zik az Atlantin �s �gymond felfedezi az �jvil�got, err�l a v�zfelsz�nr�l nem rendelkez�nk semmif�le inform�ci�val. Amerika �slak�i nem voltak valami nagy tengerhaj�z�s n�ps�g, ez�rt fogalmunk sincs, hogy a XVI. sz�zad el�tt t�rt�ntek-e furcsa jelens�gek a k�rzetben. Kolumbusz azonban m�r 1492 �sz�n (amikor el�sz�r haj�zott �t a h�romsz�get is �rint� Sargasso-tengeren) besz�molt furcsa jelens�gekr�l, amelyekr�l haj�napl�ja 400 �v ut�n is tan�skodik: furcsa f�nyek a leveg�ben, megbolondulni l�tsz� ir�nyt�k, az �gb�l �rkez� �s a v�zbe csap�d� l�ngnyelvek, stb.

Az elk�vetkezend� �vsz�zadokban ez a (forr�st�l �s a szerz� grafikai hajland�s�g�t�l f�gg�en �sszesen 7-12 magyarorsz�gnyi), 80 sz�zal�kban nemzetk�zi vizekhez tartoz� ter�let sz�mos olyan titokzatos esem�ny helysz�ne volt, amelyekben egyetlen dolog k�z�s: az elt�n�sek.

Mert t�nt el itt nyom n�lk�l vitorl�s, g�z�s, rep�l�g�p (n�ha eg�sz harci k�tel�k), de olyan is volt, hogy egy-egy j�rm� ut�bb s�rtetlen�l felbukkant, csak a leg�nys�g hi�nyzott, de az viszont teljesen.