A F�ld k�l�nb�z� �ce�njainak, tengereinek aljzat�n t�bb t�zezer kilom�teres hossz�s�gban reped�sv�lgyek: p�ld�ul az Atlanti-h�ts�g k�z�pvonala; m�lytengeri �rkok: p�ld�ul a Puerto Rico-�rok tagolj�k.

Ezek ment�n az izz� magma a szil�rd k�rget �tt�rve az �ce�n aljzat�ra �mlik, �s ilyenkor az �ce�n viz�vel k�zvetlen�l �rintkez�sbe ker�l. Hasonl�an a felsz�ni vulk�nkit�r�sekn�l tapasztalhat� - olykor �ri�si m�rv� - g�zki�raml�sokhoz, az �ce�n fenek�re �ml� l�va gyakran nagy g�zt�meggel �rkezik. Ezek a g�zok a hat�ros tengerv�zbe ker�lnek, keverednek.

A v�z alatti l�va�ml�st, l�vakit�r�st k�vet�en az odaker�lt g�zok a tengerv�z �raml�sa folyt�n elszakadhatnak, elt�volodhatnak att�l a helyt�l, ahol a v�zbe jutottak; hasonlattal �lve: �gy mozoghatnak az �ce�n viz�ben, mint a l�gt�rben a felh�k. Ezek a g�zd�s v�zt�megek hossz� v�zfelsz�n alatti mozg�s, cirkul�l�s, bolyong�s ut�n el�re meghat�rozhatatlan helyen �s id�pontban bukkanhatnak a felsz�nre. Felsz�nre val� �rkez�s�k azonban a v�z alatti �tjuk v�g�t is jelenti. A g�zok a folyad�kt�l elk�l�n�lnek, intenz�v pezsg�s kis�ret�ben, a sz�dav�z bubor�kaihoz hasonl�an a l�gt�rbe l�pnek.

A leveg�be ker�lt g�zok a v�z felsz�n�n, esetleg a felsz�n felett bizonyos magass�gban, r�teges vagy amorf form�ban felhalmoz�dnak, �s k�l�nb�z� fizikai �s k�miai hat�sokon alapul� rendelleness�geket okozhatnak.

Ez a te�ria a v�zb�l kil�p� g�zok j�rm�vekre (haj�kra, rep�l�g�pekre) kifejtett hat�s�val mint els�dleges hat�ssal sz�mol, �s a g�zok emberekre gyakorolt hat�s�t csak m�sodlagos, de mindenk�ppen hat� t�nyez�k�nt veszi figyelembe. Vagyis nem az�rt s�llyed el a haj�, zuhan le a rep�l�g�p, mert g�zm�rgez�sben elpusztult a szem�lyzet �s k�ptelen a g�pek ir�ny�t�s�ra, hanem ford�tva: a g�z�ml�s miatt els�llyed a haj�, lezuhan a rep�l�g�p, �s ek�zben a szem�lyzet vagy a tengerv�zbe fullad, vagy g�zm�rgez�s v�gez vele, �s a holteste a v�z al� ker�l.